könnyező Mária: ábrázolás (kép vagy szobor), melyen Mária szeméből a →küzdő Egyházzal való együttérzése jeleként könnyek, olykor véres könnyek (→Vérehullató Mária) hullottak. - A könnyezés hosszú ideig is tarthat (órákig v. naponta ismétlődhet), ált. sok tanú előtt, akik gyakran katonák. A kendőt, mellyel a könnyeket fölfogják, külön tisztelettel veszik körül. - Világszerte legismertebb a 20. sz: Siracusa ~ja. - Mo-on a 17-18. sz: a török elleni fölszabadító hadjáratok idején országszerte több kegykép is könnyezett. Irod. emléke maradt a máriavölgyi kegyszobor könnyezésének (1644). Az első ~ képünk a →klátóci könnyező Szűzanya. - Bécs 1683-as tör. ostromakor és a Thököly-felkelés idején, 1683. VIII. 14: a Pálffy-kastély kpnájában a várat őrző katonák szeme láttára könnyezett Mária képe (→Királyfa, v. Pozsony vm.). - A legjelentősebb ~ a →máriapócsi kegykép. Az ikon 1696. XI. 14-XII. 8, másolata 1715: és 1905: könnyezett. - Győrött az Íro-ból származó Mária-kép 1697. III. 17: könnyezett (→győri könnyező Mária). - A füzesmikolai (Szolnok-Doboka vm.) ort. tp. Mária-ikonja 1699. II. 15-III. 12: könnyezett. A képet a r.k. Kornis Zsigmond földesúr szentbenedeki kastélyába vitte, majd Kolonich Lipót érs. engedélyezte nyilvános tiszt-ét, és a jezsuitákra bízta, akik 1724: kolozsvári tp-uk főoltárán helyezték el. - Nagyszombat Szt Miklós-tp-ának Mária-képe 1663. VIII. 7: a párkányi csata idején, majd 1708. VII. 5: és VIII. 10-11: a pestis alatt könnyezett. - Szentantal (Csallóköz) ferences tp-ának Segítő Boldogasszony-képe 1615. VII: napokig vérrel könnyezett. - Sajópálfala ősi Mária-képe 1717. I. 6-II. 16: verejtékezett és véres könnyeket hullatott. Ezután az egri minoritákhoz, 1950: Pécsürögre került, 1973. X. 25: visszahozták Sajópálfalára. - →Vodica (Baja) kegyképe a trinitáriusok kegyhelyének szétrombolásakor (II. József [ur. 1780-90] alatt) könnyezett. - Az itáliai Re városában őrzött ~ másolatai láthatók →Budakeszi-Makkos Mária, a →Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébánia és a szerbek szegedi tp-ában. **

Bálint-Barna 1994:108.